Addig-addig húztuk az ivartalanítást, hogy végül megint sikerült összehozniuk egy fészekaljat.
Kicsit korábban a vártnál, július 11.-én (szerda) születtek meg, egy egész napos tortúra keretében. 14 kiskutya jött a világra, ebből 10 volt életben.
Az arányok?
7, azaz HÉT lány, és 3 fiú. Hát ez eléggé "húbazdmeg" lett...
Aztán hétvégére beütött a krach, Fanni nem bírt el ennyi zabagépet, lábra sem tudott állni vasárnap. Elvittük éjjel állatorvoshoz, kapott injekciót, és orvosi javallatra hétfőn 4 kiskutyát el kellett altatnunk.
Maradt 3 fiú, 3 lány.
(Az orvosokat igazolta a diagnózis, az anya rendbejött, és ezekkel már birja a tempót)
A tavalyihoz hasonlóan itt is vannak fehéres színűek, és számomra megnyugvásként ez az alom nagyon csendes, ritkán visítoznak. Viszont óriásiak, 1 hetes korukban az állatorvos szerint kéthetes méretűek voltak.
Most másfél hetesek, szerdára várható, hogy kinyílik a szemük. És akkor kezdetét veszi a kert amortizációja :)
Ui: Gondoskodtunk a szülők bolhátalanításáról időben, így (lekopogom) most nincsenek élősködőink. A kutyák alatti fekhelyet kétnaponta cseréljük/mossuk, így a tavalyihoz hasonló kellemetlen kutyaszag sincs jelen. Persze az anyára ráfér egy alapos fürdetés, de majd szemnyílás után...
