Magyar vizsla kölykök

Már csak ő maradt, keresi gazdiját.

Nagyon intelligens és nyugodt kan kutyus, ragaszkodik az emberhez.

UPDATE: Yeti is gazdira talált, így nincs több kisdög :)

Emlékeztek még őrá?

http://kisvizslak.blog.hu/2011/07/22/csak_ugy_584

Év végére egy gyönyörű vizslává cseperedett (köszönjük a gazditól a képeket):

Addig-addig húztuk az ivartalanítást, hogy végül megint sikerült összehozniuk egy fészekaljat.

Kicsit korábban a vártnál, július 11.-én (szerda) születtek meg, egy egész napos tortúra keretében. 14 kiskutya jött a világra, ebből 10 volt életben. 

Az arányok?

7, azaz HÉT lány, és 3 fiú. Hát ez eléggé "húbazdmeg" lett...

Aztán hétvégére beütött a krach, Fanni nem bírt el ennyi zabagépet, lábra sem tudott állni vasárnap. Elvittük éjjel állatorvoshoz, kapott injekciót, és orvosi javallatra hétfőn 4 kiskutyát el kellett altatnunk.

Maradt 3 fiú, 3 lány.

(Az orvosokat igazolta a diagnózis, az anya rendbejött, és ezekkel már birja a tempót)

A tavalyihoz hasonlóan itt is vannak fehéres színűek, és számomra megnyugvásként ez az alom nagyon csendes, ritkán visítoznak. Viszont óriásiak, 1 hetes korukban az állatorvos szerint kéthetes méretűek voltak.

Most másfél hetesek, szerdára várható, hogy kinyílik a szemük. És akkor kezdetét veszi a kert amortizációja :)

Ui: Gondoskodtunk a szülők bolhátalanításáról időben, így (lekopogom) most nincsenek élősködőink. A kutyák alatti fekhelyet kétnaponta cseréljük/mossuk, így a tavalyihoz hasonló kellemetlen kutyaszag sincs jelen. Persze az anyára ráfér egy alapos fürdetés, de majd szemnyílás után...

Mindenki gazdára talált, az utolsó napokban szabályos roham volt a kutyákért. Jó helyre kerültek, éljenek hosszú életet :)

A táp+féregtelenitő+oltások+karámépités ára éppen visszajött a 10e Ft/vizslából, de nem számolom az összetört cserepeket, szétcincált lábtörlőt, virágokat.

Szép volt, jó volt, de köszönöm ennyi. Lehet lelketlennek hangzik, de borzasztó sok nyűg volt velük, minden elismerésem a kutyatenyésztőknek. El sem merem képzelni, hogy mi lenne télen egy ilyen alommal, vagy a cukiság blogon látott lakásba született 9 kiskölyökkel.

Az utolsó egy hét nyúlhatott volna hosszabbra, akkor már nagyon szépek, okosak, aranyosak voltak...

Viszlát vizslák, legyetek olyan rosszak, mint a szüleitek! :)

Még egy kan kölyök van, aki gazdira vár. Ő zsemleszinű, icipici fehér folttal a nyakánál, és kövér méretben :)

 Úgy tűnik két kiskutya is külföldre megy, egy fiú Franciaországba, egy kislány pedig Barcelonába.

Az utazás feltétele a kölykök számára útlevél megléte, amihez "árukapcsolásként" kell kutyachip is.

Költségben ez 6000 + 6800 Ft-ot jelent. Szükség van hozzá a tulajdonos nevére, telefonszámára, és mailcimére.

Ő az utolsó mohikán kislány, még gazdira vár. (három fiútestvérével együtt)

Becenevét onnan kapta, hogy púpos feje van, mint az anyjának volt kicsiként. Ha ezt nézzük, akkor kinövi, Fanninál is eltűnt az Alien :)

Rettenetesen eleven, mindig ő szökik meg először a "börtönből". Kedvenc helye a terasz, ahol anya-apa pokrócán jókat szunyál. Kedvenc játéka a rongylábtörlő, ami már csak korlátozottan használható eredeti céljára.

Megvolt az ismételt féregtelenités.

Tegnap elkészült nekik az új, nagyobb kifutó. Kb 25 m2-es, sok gazzal, négy tujával, fákkal. Szóval lesz mit leamortizálniuk :)

Az udvaron szabadon rohangálást elfelejtettük, mert a rohadt kis dögök:

- teleszarták a teraszt és az udvart

- megrágták a hosszabbitókábeleket

- megrágták a teraszon a rádiót és a kábelét

- szétkapták a lábtörlőt és a kertibútoron az ülőpárnákat

- nekiálltak a teraszajtón befelé kuncsorogni, összekarmolászták a fa ajtót (szerencsére időben leállitottam őket, mielőtt látszó nyomokat hagytak volna)

- éktelen visitást csaptak, amikor nem tudtak feljutni a teraszra vagy bejutni a garázsba (ahová a szüleik menekültek előlük)

- és végül: a macskáinkat rettegésben tartják, mindegyik a lakásban gubbaszt naphosszat :D

Szóval nem csupa móka és kacagás az élet velük...

 Tegnap próbaképpen nem tereltem vissza őket a karámba, szabadon mászkálhattak egész nap. A kutyaházuk körüli 5 méteres körben maradtak, és mindig visszamentek oda aludni. Szóval kivivták a szabadságjogot :)

(mondjuk ma reggel már a garázsnál tolongtak a kis dögök...)

 Ma kiengedtük őket egy órára a kennelből, úgyis ráfért a helyre egy takaritás. Valami rettenetes mennyiségűt szarnak, meg természetesen a kutyatáp egy részét is a földre túrják...

Nagy örömmel üdvözölték az anyjukat, akit egyből szét is cibáltak szopás címszóval. Elég nehezen tudott menekülni a vizslacsorda elől :)

Aztán kicsit később felfedezték a növényzetet, és a szőlőt, gazokat kezdték irtani a kertben. Nem telt el olyan 5 perc, amikor valamelyik kis dög ne szart volna, úgyhogy mostantól a kertünk totális aknamező.

Egy órányi boldog rohangálás után visszatereltem őket a helyükre, amit igencsak zokon vettek. Egy hét múlva már tényleg szabadság lesz, szabadon járkálhatnak mindenfelé. Szerintem a kert számára fel fog érni egy sáskajárással...

 Úgy néz ki, 5 fiú és 2 kislány vár gazdára. Négy hét múlva lesznek elvihetők, addigra megkapják első oltásukat, valamint a féreghajtót.

Árban 10.000 HUF-ot gondoltunk, tehát abszolút önköltséges (Pest megye keleti része egyébként).

Aki komolyan gondolja, dobjon egy mailt (mekkelekblog@gmail.com) és készüljön fel egy eleven, szeleburdi, ördögi kutyára :)

 Ma már délben és este is adtam nekik beáztatott kutyatápot. Hosszas latolgatás után a nagyméretű kerámia cserépalátétre szavaztunk, mert minden mást felboritanak :)

Egyébként élvezik a kerti kifutót, bár már rágcsálják a tákolt kutyaólat, és a kerités léceit is... Kiváncsi leszek mit szólnak majd ha esni fog az eső, mert az fix, hogy a garázsba nem mehetnek vissza :] (még össze kéne takaritanom a sok szart, mert egyelőre le van szórva virágfölddel)

 Hétvégén megkapták a kis dögök a kerti kifutót, féltetős kutyaólszerűséggel. Jól érezték magukat, bár elkezdtek mindent lerágni, ami zöld.

Tegnap (vasárnap) megvolt az első etetés, hatalmas étvággyal befalták a beáztatott kutyatápot. Ennek aztán meg is lett az eredménye... Esténként visszacipeltük őket a garázsba aludni, sikerült ma reggelre szétszarniuk az elkeritett részüket. A nyakig szaros kölyköket hajnalban kicipeltem a kerti részükbe, mostantól nincs garázsozás. Legalább rájönnek, hogy van egy időjárásnak nevezett dolog :]

Rám még vár egy "kellemes" takaritás...

 Készült jópár kép a rendes fényképezővel is, íme néhány jobban sikerült:

 Pár napja kénytelen voltam kidobni alóluk a szőnyegpadlót és a törölközőket, egyéb rongyokat, mert rettenetesen bűzlöttek. Kaptak új szőnyeget természetesen.

Mostanában már megy a verekedés, élen jár benne a Négerként született sötétebb pofájú, aki Tysonként rágcsálja a többiek fülét állandóan. Az alvókét is...

Aztán ma rettenetesen meleg volt (van), és kora délután eszeveszett vonyitás vette kezdetét, nyolcszólamú kánonban. Egy darabig oké a dolog, de marha idegesitő tud lenni. Főleg, hogy az anyjuk a nappaliban alszik a hűs kövön, nagyobb nyivákolásra kinéz, aztán jön vissza.

Nagy nehezen rájöttünk, hogy melegük van, dacára a reggel óta mellettük üzemelő ventillátornak. Szigeteletlen garázs, féltetős megoldással. Hőmérő szerint 35 fok, érzésre inkább 40. Szóval fogtuk a virágok locsolására használt spriccelős flakont, és bepermeteztük őket. Ráadásként raktunk be kistálba vizet, és a két legfőbb tenor pofáját belenyomtuk. Lenyalták, 3 percen belül szuszogva aludt az összes :)

Jah, és a szőnyegpadló felét kivágtam, legyen opciójuk a hűs betonon fekvésre is.

Gyönyörű gombócok egyébként, dodgemként mászkálnak faltól-falig a helyükön. Asszem lassan ki kell rakni őket az udvarra, mert kinövik a helyet.

 A kis vakarcsok próbálgatják a hangjukat, meg az én idegrendszerem határait... Basszus, amikor az anyjuk szoptatás közben felpattan és elrohan postást ugatni, eszméletlen hangzavart tudnak produkálni.

Az első percben még felröhög az ember a kis vakkantásokon, aztán 3-4 perc után inkább felrakom a fülhallgatót :)